HunConCourt Adatbázis

HunConCourt Adatbázis

Az adatbázis a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékén A magyar Alkotmánybíróság 2005-2017 közötti döntéshozatalának empirikus vizsgálata című NKFI kutatás keretében jött létre. Bár kutatócsoportunknak megvoltak a saját speciális kérdései, egy olyan nyilvános adatbázist szerettünk volna létrehozni, amelyet más kutatók is széles körben használhatnak a saját kutatási érdeklődésüknek megfelelően. Az adatbázis a vonatkozó időszakban az Alkotmánybíróság teljes ülésben meghozott, Magyar Közlönyben kihirdetett határozatait tartalmazza azoknak a döntéseknek a kivételével, amelyekben az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság határozatai elleni kifogásokat bírálta el.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság esetjogáról készült adatbázis szolgált számunkra elsődlegesen mintaként, ugyanakkor a két bíróság közötti sok különség - így a hatáskörök, az eljárás, illetve a jogrendszerben elfoglalt helyük - miatt a két adatbázis között számos eltérés is van. Az egyik legfontosabb különbség, hogy a magyar Alkotmánybíróság jellemzően több, analitikailag eltérő jogi kérdéssel foglalkozik minden döntésében. Éppen ezért az adatbázis alapegységét nem az egyes határozatok, hanem az alkotmánybírósági határozat rendelkező részébe foglalt döntések egyes pontjai képezik, amelyeket alkotmánybírósági rendelkezéseknek nevezünk. Az alkotmánybírósági rendelkezés - amennyiben az ügy érdemében való döntésről szól - általában azt mondja ki egy adott rendelkezésről, hogy az megfelel-e az Alkotmánynak/Alaptörvénynek.

Az adatbázisunk 386 határozat 1093 rendelkezését tartalmazza.

Az adatbázis az alkotmánybírósági gyakorlat különböző nézőpontú elemzését teszi lehetővé, mivel a gyakorlat számos vonatkozásáról tartalmaz adatokat. Minden alkotmánybírósági rendelkezésnek több mint 40 jellemvonását (változóját) rögzítettük, így például gyűjtöttünk adatokat az indítványozókról, az ügyben gyakorolt hatáskörről, a rendelkezés tárgyáról, az Alkotmánybíróság által megállapított jogkövetkezményről és a bírák szavazatairól. A vizsgált változók részletes felsorolását és ezek magyarázatát az adatbázishoz tartozó kódkönyv tartalmazza.

Távolabbi célunk az adatbázis állományának teljessé tétele és annak kiterjesztése mind az 1990-2005 közötti, mind a 2017 utáni korszakra.

Az adatbázis használata - Gyakorlati útmutató

Az “Ugrás az adatbázisra” kattintással megnyílik a kereshető angol nyelvű adatbázis felület. Az adatbázist innen teljesen egészében egy fájlban (csv formátumban) le lehet tölteni a ↓CSV gombra kattintással.

Az adatbázis minden oszlopára lehet szűrni. Az “Add column filter”-re való kattintással megadható, hogy melyik oszlop adataira szeretnénk szűrni. Ha például csak a 2005-2010 közötti döntéseket akarjuk látni, akkor a “Select field” lehetőségnél a “Year of the decision”-t kell kiválasztani, a szűrőnél a < jelet kell használni és a mellette lévő cellába be kell írni a 2011-et. Ezt követően az “Apply” gombra kattintva megtörténik a szűrés. Ekkor az adatbázis csak a 2005-2011 közötti döntésekre vonatkozó adatokat jeleníti meg.

Több szűrés együttesen is alkalmazható, azaz egyszerre több oszlopra is lehet szűrni. Ha például a 2005. évben meghozott olyan döntéseket akarjuk látni, amelyeket utólagos normakontroll hatáskörben hozott meg az Alkotmánybíróság jogállamiság tárgykörben, a következőképpen tudjuk elérni. Az “Add column filter”-re való kattintással ki kell választani a “Year of the decision”-t, a szűrőnél az “Equals”-t, a mellett lévő cellába pedig be kell írni a 2005-öt, majd az “Apply” gombra kell kattintani. Ezt követően ismét az “Add column filter”-re kell kattintani, ki kell választani a “Competence”-t, a szűrőnél a “Has any of” lehetőséget, a legördülő listából pedig az “abstract es post review”-t, majd az “Apply” gombra kell kattintatni. Ezt követően ismét az “Add column filter”-re kell kattintani, ki kell választani a “Subject matter”-t, a szűrőnél pedig a “contains” lehetőséget, és be kell írni a “rule of law”-t, végül az “Apply” gombra kell kattintani.Egy adott oszlophoz több szűrés is megadható.

Az, hogy egy adott szűréshez hány sor tartozik, számszerűen is megjelenik alul bal oldalon “Records” megnevezés mellett.
A megadott szűrések a “Remove”-ra kattintással visszavonhatók. Ezt követően az alkalmazott szűrő eltűnik és az azt megelőző állapota jelenik meg az adatbázisnak. A szűrésekkel kinyert adatok önálló fájlban (csv formátumban) is letölthetők az adatbázisból az adott szűrés(ek) beállítása után a ↓CSV-ra kattintással.

A felhasználó a böngészőben saját igényei szerint állíthatja az egyes oszlopok szélességét. Az egeret az oszlopnév jobb vagy bal szélére helyezve megjelenik egy ↔ jel, és ennek segítségével olyan szélesre húzható az oszlop szélessége, amely a felhasználó számára adott esetben kényelmes.

Dokumentáció

A kereshető adatbázis alapjául szolgáló adatsor letölthető .xls formátumban a Mendeley Data weboldalról is.

https://data.mendeley.com/datasets/n5gcbkjrpg/2

A ‘Rulings’ nevű fájl tartalmazza a kereshető adatbázis összes adatát. A fájl minden egyes sora egy alkotmánybírósági rendelkezésről tartalmaz információkat, beleértve a bírói szavazatokat is. A változók, illetve a változókhoz kapcsolódó lehetséges értékek felsorolása és magyarázata - a tárgyszavak kivételével - megtalálhatók a kódkönyvben.

A kódkönyv nem tartalmazza a tárgyszavak listáját. Ez a lista a ‘SubjectMatter’ nevű fájlban található. Az alkotmányos tárgykörök két, esetenként háromszintű rendszerét alakítottuk ki. Ez a fájl segít az adatbázis használóinak az alkotmánybírósági rendelkezés tárgykörét elhelyezni az alkotmányjogi fogalmak rendszerében. A fájl kereszthivatkozásokat tartalmaz az alkotmányos tárgykörökre és az Alkotmány/Alaptörvény rendelkezéseire vonatkozóan, beazonosítja, hogy mely alkotmányhelyek tartoznak egy adott alkotmányos tárgykörhöz. A fájl ugyancsak listázza mindazoknak az alkotmánybírósági rendelkezéseknek az azonosító számát, amelyek egy adott alkotmányos tárgykörhöz kapcsolódnak.

A ‘ConstitutionalProvisions’ nevű fájl az egyes alkotmányhelyeket azonosító rövidítéseket sorolja fel. Az azonosító nagybetűs részei az 1949-es Alkotmányra (CON), illetve a 2011-es Alaptörvényre (FL) utalnak, amelyeket az alkotmányhelyek száma vagy betűjele követ. Emellett a fájl az alkotmányos tárgykörökre való kereszthivatkozásokat tartalmaz, beazonosítja az egyes alkotmányhelyekhez tartozó tárgyszavakat. A fájl ugyancsak azonosítja azoknak az alkotmánybírósági rendelkezéseknek az azonosító számát, amelyek az egyes alkotmányhelyekkel kapcsolatosak.

A ‘Judges’ nevű fájl a bírákra vonatkozó adatokat, többek között azok szakmai előéletére és szakterületére vonatkozó információt tartalmaz. A fájl ugyancsak felsorolja azoknak az alkotmánybírósági rendelkezéseknek az azonosítóját, amelyeknek a meghozatalában az adott bíró résztvett, annak előadója volt, vagy amelyhez párhuzamos- vagy különvéleményt csatolt, vagy ilyen véleményhez csatlakozott.

A kutatócsoport tagjai

Chronowski Nóra

Chronowski Nóra

Chronowski Nóra a HUN-REN TK JTI (Budapest) kutatóprofesszora és a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, az emberi jogok és az alkotmánybíráskodás. Legújabb kutatásaiban az üzlet és emberi jogok témakörével, valamint a bírósági felülvizsgálat szerepével foglalkozik az alapjogi igényérvényesítésben. Legutóbbi angol nyelvű könyve, a Human Rights in a Multilevel Constitutional Area - Global, European and Hungarian Challenges címmel 2018-ban jelent meg. Emellett számos publikációt közölt az alkotmányossági felülvizsgálat különböző aspektusairól angol és magyar nyelven. E-mail: nora.chronowski@tk.hun-ren.hu

Győrfi Tamás

Győrfi Tamás

Győrfi Tamás az Aberdeeni Egyetem professzora. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a jogelmélet és az alkotmányelmélet. Jelenlegi kutatásai elsősorban az alkotmánybíráskodás legitimációjával, annak különböző intézményes formáival, illetve a nemzetközi emberi jogi bíráskodás legitimációjával foglalkoznak. Legutóbbi könyve 2016-ban jelent meg ‘Against the New Constitutionalism’ címmel. Emellett számos tanulmányt publikált az alkotmányértelmezéssel összefüggő kérdésekről.
E-mail: t.gyorfi@abdn.ac.uk

Sólyom Péter

Sólyom Péter

Sólyom Péter habilitált egyetemi docens a Debreceni Egyetem jogtudományi Karán. PhD fokozatát 2013-ban szerezte meg. 2016-ban jelent meg a Jogászi módszer és politika című monográfiája. A Fundamentum emberi jogi folyóirat szerkesztője volt 2002 és 2019 között. 2016 óta DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének vezetője. Rendszeresen publikál alkotmányjogi, alkotmány- és jogelméleti témákban.
E-mail: solyom.peter@law.unideb.hu

Fazekas Flóra

Fazekas Flóra

Fazekas Flóra egyetemi adjunktus a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. PhD fokozatát 2009-ben szerezte a Debreceni Egyetemen. Kutatási tevékenysége az európai uniós jog és a nemzeti alkotmányjog kapcsolódási pontjaira fókuszál. Jelenlegi kutatásai az európai alapjogvédelmi mechanizmusokkal és a jogállamiság védelmének lehetőségeivel foglalkoznak.
Email: fazekas.flora@law.unideb.hu

Boda-Balogh Éva

Boda-Balogh Éva

Boda-Balogh Éva egyetemi adjunktus a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. PhD fokozatát 2018-ban szerezte a Debreceni Egyetemen. 2019-ben jelent meg Közszereplőkről csak pontosan és szépen? Elemzés az Emberi Jogok Európai Bírósága és az alkotmánybíróságok között című monográfiája. Rendszeresen publikál a magyar Alkotmánybíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága véleménynyilvánítás szabadságával és sajtószabadsággal kapcsolatos gyakorlatáról.
E-mail: balogh.eva@law.unideb.hu

Deák Izabella

Deák Izabella

Deák Izabella a Debreceni Egyetem Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója, kutatási témája a civil szervezetek működésének és tevékenységének korlátozására irányuló szabályozások vizsgálatára fókuszál. Mesterszakos diplomáját az ELTE TáTK közösségi és civil tanulmányok mesterszakán szerezte. 2015-2018 között az UNICEF Magyar Bizottság Ébresztő-óra programjának régiós koordinátora és gyermekjogi előadója volt.
E-mail: deakizabella1990@gmail.com

Kovács Ágnes

Kovács Ágnes

Kovács Ágnes alkotmányjogot és emberi jogokat tanít az ELTE Társadalomtudományi Karán, emellett az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet munkatársa és a Fundamentum emberi jogi folyóirat szerkesztője. Kutatási területe elsősorban az alapjogi bíráskodás, az alkotmánybíráskodás legitimációja, illetve az ítélkezés-elmélet. Az elmúlt években több, a bírói függetlenséggel és az ítélkezés minőségével foglalkozó nemzetközi kutatási projektben vett részt.
Email: kovacs.agnes@tatk.elte.hu

Kovács Ágnes 2018-2021 között volt a kutatócsoport tagja.

A kutatás kezdeti fázisában közreműködtek: Murányi István, Ződi Zsolt, Zsugyó Virág.

Partnerek